![]() |
Kumbum-kolostor |
Azt tudni kell, hogy valamikor négyezer szerzetes élt és munkálkodott ott Buddha nagy örömére, de egy mohamedán lázadás során, nemcsak a kolostor pusztult el, hanem a szerzetesek száma is erősen megcsappant. Ám ez nem zavarta Széchenyiéket és jól összebarátkoztak a tagokkal, azzal az alig titkolt céllal, hogy kapjanak tőlük egy tolmácsot és egy vezetőt, hogy segítségükkel folytathassák útjukat Lhaszába. Azonban Eric Cartment idézve, ezt jól be-buk-ták, ugyanis az út veszélyeire hivatkozva a lámák nem vállalták el a segítségnyújtást.
Az expedíció tagjai a Kuku-nórhoz, Belső-Ázsia leghíresebb tavához is viszontagságok közepette jutottak el. Az ötvenfőnyi fegyveres kínai kiséret tagjai maguk is ódzkodtak követni Széchenyiéket, s a helybeliek térdenállva könyörögtek, hogy ne kelljen elmenniük Kuku-nórhoz, mert őszerintük ott a biztos halál várja őket.
![]() | |
Kuku-nór |
A tó környékén élő pásztorok állati trágyával, argollal fűtött, földbe mélyesztett tűzhelyek körül melegedve próbálták átvészelni a csontdermesztően hideg szeleket. Lelkes kis csapatunk egy órányira a Kuku-nórtól, egy sós tócsa mellett táborozott le, egész éccaka ázva-fázva az esőben. S ha ez még nem lenne elég, a sós tócsa vize annyira keserű volt, hogy még a lovak sem itták meg, s e vízzel készült étel szinte ehetetlen volt. Szerencsére a Kuku-nór víze iható volt, így könnyedén pótolhatták a folyadékveszteségüket.:)
Ám az élelmiszerhiány és a folyamatos esőzés visszatérésre késztette az expedíciót. Szóval inkább átkeltek a Kunlun ismeretlen hegyvidékén és Lancsou érintésével, szeptember 24-én elérték Csengtut, Szecsuán tartomány fővárosát. E tájakon különlegességnek számító sós kutakat láttak. A belőlük merített sós vizet más kutakból feltőrő, égő gázok tüzénél párologtatták el. Lóczy megfigyelte, mily módon nyerik a sót a hagyományos, hatalmas öntöttvas serpenyőkben rotyogó, sós oldatból, melyet a gáz tüze tart forrásban. Az 1-2 mázsányi súlyú sólepényeket darabokra széttörve hordták szét a sókereskedésekbe. A petróleumforrások "fekete aranyát" a főzőházak világítására használták.
![]() | |
nő yakkal |
Ám eközben rengeteg megpróbáltatás érte őket..malária- és pestisjárvánnyal sújtott területen kellett áthaladniuk, s Lóczyt olyan légy csípte meg, melynek csípése hetekig tartó, sajgó fájdalmat okozott. Yünnan egyes részein ismeretlen betegségekről adtak hírt, melyek véres fekélyeket okoznak a testen, s nagy fájdalmak közepette rövid idő alatt halállal végződnek....
Forrás még mindig: Kubassek János Magyar expedíciók Ázsiában