A Széchenyi Béla-expedíció (1877-1880) : Kínában II.

Az előzőekben megtudhattuk hogy jutottak el Széchenyiék Kínába, és azt is, hogy később mi inspirálta Stein Aurélt, hogy ellátogasson Tunhuangba..arra most inkább nem térnék ki, hogy ez  milyen hatással volt a kínaiak lelkivilágára és hogy mit tartanak azóta is hazánkfiáról.

Kumbum-kolostor

Szóval térjünk vissza 1879-be, amikor is a nyarat a  Nan-san és a Kuku-nór vidékén vidáman bóklászva töltötték az expedíció tagjai. Na, de mi történt velük ezalatt?? Ilyen s ehhez hasonló kérdések gyötörtek, amikor is meg tudtam, hogy biza nem vesztegették az idejüket, s elmentek a buddhizmus nagy reformátorának, Lobzang- Cong-kapának a szülőhelyére, bizonyos Kumbum-kolostorba.
Azt tudni kell, hogy valamikor négyezer szerzetes élt és munkálkodott ott Buddha nagy örömére, de egy mohamedán lázadás során, nemcsak a kolostor pusztult el, hanem a szerzetesek száma is erősen megcsappant. Ám ez nem zavarta Széchenyiéket és jól összebarátkoztak a tagokkal, azzal az alig titkolt céllal, hogy kapjanak tőlük egy tolmácsot és egy vezetőt, hogy segítségükkel folytathassák útjukat Lhaszába. Azonban Eric Cartment idézve, ezt jól be-buk-ták, ugyanis az út veszélyeire hivatkozva a lámák nem vállalták el a segítségnyújtást.
Az expedíció tagjai a Kuku-nórhoz, Belső-Ázsia leghíresebb tavához is viszontagságok közepette jutottak el. Az ötvenfőnyi fegyveres kínai kiséret tagjai maguk is ódzkodtak követni Széchenyiéket, s a helybeliek térdenállva könyörögtek, hogy ne kelljen elmenniük Kuku-nórhoz, mert őszerintük ott a biztos halál várja őket.

Kuku-nór

 Mivel nem sikerült málhásállatokat szerezni, saját lovaikat kellett túlterhelniök, de még így sem mondtak le az útról. Többórás lovaglás után elérték a 3300 méter tengerszint feletti magasságban fodrozódó, Balaton nagyságú tavat.
A tó környékén élő pásztorok állati trágyával, argollal fűtött, földbe mélyesztett tűzhelyek körül melegedve próbálták átvészelni a csontdermesztően hideg szeleket. Lelkes kis csapatunk egy órányira a Kuku-nórtól, egy sós tócsa mellett táborozott le, egész éccaka ázva-fázva az esőben. S ha ez még nem lenne elég, a sós tócsa vize annyira keserű volt, hogy még a lovak sem itták meg, s  e vízzel készült étel szinte ehetetlen volt. Szerencsére a Kuku-nór víze iható volt, így könnyedén pótolhatták a folyadékveszteségüket.:)
Ám az élelmiszerhiány és a folyamatos esőzés visszatérésre késztette az expedíciót. Szóval inkább átkeltek a Kunlun ismeretlen hegyvidékén és Lancsou érintésével, szeptember 24-én elérték Csengtut, Szecsuán tartomány fővárosát. E tájakon különlegességnek számító sós kutakat láttak. A belőlük merített sós vizet más kutakból feltőrő, égő gázok tüzénél párologtatták el. Lóczy megfigyelte, mily módon nyerik a sót a hagyományos, hatalmas öntöttvas serpenyőkben rotyogó, sós oldatból, melyet a gáz tüze tart forrásban. Az 1-2 mázsányi súlyú sólepényeket darabokra széttörve hordták szét a sókereskedésekbe. A petróleumforrások "fekete aranyát" a főzőházak világítására használták.

nő yakkal

Szecsuán nyugati határvidékén megismerkedtek a hegylakók primitív életkörülményeivel. Megtudták azt is, hogy egy átlagos kínai földművesnek fegyverrel a kezében kell kilátogatnia a földjére, mert a "hegylakók“ szerint csak egy maradhat, szóval állandó félelemben tartották szerencsétlen parasztokat. Megfigyelhették a Kínából Tibetbe tartó, jakkbőrbe varrt teát szállító kereskedőkaravánok útját, de a serpenyőket készítő vasöntők tevékenysége sem kerülte el a figyelmüket. A Tibeti-fennsík keleti szegélyén, Batangnál észlelték az 1871-es földrengéskor keletkezett  hasadékokat, s találtak egy 68° körüli hőforrást is 2500 méter magasan.
Ám eközben rengeteg megpróbáltatás érte őket..malária- és pestisjárvánnyal sújtott területen kellett áthaladniuk, s Lóczyt olyan légy csípte meg, melynek csípése hetekig tartó, sajgó fájdalmat okozott. Yünnan egyes részein ismeretlen betegségekről adtak hírt, melyek véres fekélyeket okoznak a testen, s nagy fájdalmak közepette rövid idő alatt halállal végződnek....

Forrás még mindig: Kubassek János Magyar expedíciók Ázsiában