2011. március 21., hétfő

Korabeli írások az ainukról III.

Ez ugyan egy kicsit kilóg a sorból, de ez van, örüljetek. Ezekkel az idézetekkel a tájékozottabbak már találkozhattak a kutatási ppt olvasása közben.
Azonban, ha valaki esetleg lemaradt volna róla, akkor most pótolhatja ezt a hiányt..és kitöltheti végre ezt az űrt az életében.

"Az ainusok és mandzsuk legnagyobb részint sámánok.." (Zádor Elek: Japán, 1831.)

"A Japáni Birodalom északi részében élnek az ainók, míveletlen, de jószívű halászok”  (Kanya Pál: Japani birodalom, 1847.)

 "Népe száma majd 18, majd 25, majd 37 millióra tétetik. Két fő fajtája van tudniillik japániak és ainók." (Bocsor István, Japáni császárság, 1847. )

“ A Nippon éjszaki oldalán fekvő Jeszo, valamint a Kurili csoport déli szigetei szintén a Japani Birodalomhoz tartoznak ugyan, de nagyrészt félvad népségtől, az ainoktól vannak megnépesítve."  (Hunfalvy János: Japán és népe. 1869)

Korabeli írások az ainukról II.

Na, ígéretemhez híven következzék a folytatás, avagy miket olvashatott a magyar nép az ainukról az 1900-as években.
Az alábbi részlet az 1901-ben megjelenő Katholikus szemle 15. kötetéből származik. Ebben van egy elég részletes czikk a 830. oldaltól kezdődően, ami a japánokkal és az ainukkal foglalkozik. Izgalmas olvasmány, már csak azért is, mert szétizgultam magam fénymásolás közben, nehogy a kezeimben porladjon szét a cucc.
Be is szkenneltem, de ide valahogy nem sikerült felraknom úgy, hogy normálisan nézzen ki és még olvasható is legyen, ezért inkább begépelem....

" Az ainuk dallamos, szép hangzású nyelvéről manapság csak annyit tudunk, hogy nincs rokonság közte és a japán nyelv között. Valószínűleg izolált nyelvnek tekinthető; legalább eddig nem sikerült más nyelvekhez való viszonyát kideríteni.
Irodalma nincs; az ainuk valószínűleg sohasem ismerték az írást. Otarunaiban, Hokkaidó szigetén, találtak ugyan egy sziklafalba vésett titokzatos föliratot, amelyet sokan ainu föliratnak tartottak, de mivel eddig senkinek sem sikerült megfejtenie, semmit sem lehet belőle kikövetkeztetni. A nép száján élő mondák közül Batchelor gyűjtött össze néhányat.
........
Foglalkozásukat tekintve az ainuk elsősorban vadászok éspedig medvevadászok, a tengerparton lakók halászok, de csak nagyon ritkán földművelők s ez esetben is a nőkre bízzák ezt a munkát. Mint medvevadász az ainu párját rítkítja. Máskülönben együgyü, félénk nép; egy misszionáriustól hallottam azt az esetet, hogy egy fiatal ainu meghalt a katonaélettől való félelmében mikor besorozták. De amilyen félénk különben olyan rettenthetetlen a medvével szemben...."

Úgy érzem ma is tanultunk valamit..szerintetek mit?

2011. március 9., szerda

Előzetes, avagy milyen bejegyzések várhatóak és mikor?

Ez most marhára nem kapcsolódik az előző bejegyzéshez, de gondoltam, hogy hasznos lehet, mind számomra, mind pedig számotokra, hogy kb. milyen időközönként fogok írni s mi lesz az adott téma. Persze, ahogy magamat ismerem elfogok ezzel csúszni vagy teljesen másról fogok írni, de  legalább ad egy kis támpontot a munkához.

Tehát a következőkre lehet számítani:

  • márc.16-17: Az előzőnek a folytatása (tehát Korabeli írások az ainukról 2.) Ez a dolog majd attól is függ, h mennyi anyagot találok róluk, és mennyire van rá igény
  • márc. 23-24: Az ainukról általában, Kik azok az ainuk?
  • márc. 30-31: Szertartásaikról
  • április 6-7: A medveünnepről, eredete, célja
  • április 13-14: Szent szövegek, eszközök bemutatása 1.
  • ápr. 20-21:  Szent szövegek, eszközök bemutatása 2.
  • ápr. 27-28:  Joker- azaz ami még kimaradt az előzőekhez kapcsolódóan
  • május: 4-5: É- amerikai indiánok medveünnepe
  • május 11-12: Szibériai népek medveünnepe
  • május 18-19 Összehasonlítás a többi nép medveünnepével

2011. március 7., hétfő

Korabeli írások az ainukról I.

Tehát, ahogy már korábban ígértem szeretnék néhány könyvből idézni az ainuk kapcsán. A mai napra érjétek be egy Révai Nagy Lexikon -féle meghatározással, amiből  olyan alap dolgokat tudhat meg a gyanútlan olvasó, mint például azt, hogy az ainuk szőrösek...de nagyon...és ez még nem minden!



Miután elolvastátok a cikket, ugorjatok vissza kicsit  a közepére, ahol is szóba kerülnek a régi kínai történetírók. V. Matyi volt oly kedves és küldött egy linket (még egyszer köszönet érte), amiben valóban megemlítenek egy országot, méghozzá a 毛民国 máo mín guó-t (amit akár a Szőrös nép országának is lehetne fordítani), mely valószínűleg az ainuknak felel meg (feltéve, ha hihetünk a Révai Nagy Lexikon -féle cikkecskének). 

Íme a szöveg:

古传说中的 毛民国 。其人体上长有长毛。《山海经·海外东经》:“ 毛民之国 在其北,为人身生毛,一曰在 玄股 北。
”《淮南子·墬形训》:
“自东南至东北方,有 大人国 、 君子国 、 黑齿民 、 玄股民 、 毛民 。

” 高诱 注:“其人体半生毛,若矢鏃也。”

S, a fordítás:
 A  Máo mín Ország egy régi mondában. Az emberek testén hosszú szőr nő. A hegyek és tengerek könyv "A tengereken túl keletre fekvő területek c. fejezete szerint: "A máo mín-ek országa északon van, az emberek a  testükön szőrt növesztenek, s egy elmondás szerint Xuán gǔ (talán sötét combúak?) országától északra található".
 A Huai Nan zi (Huainan hercegének könyve)  A föld formái c. fejezetében pedig erről olvashatunk:
 "DK-től ÉK irányban található a Dà rén (Óriások?) Országa, a Jūn zǐ (Nemesek?) Országa, a Hēi chǐ (Fekete fogúak?) Országa, a Xuán gǔ (Sötét combúak?) Országa és a Máo mín (Szőrös nép?) Ország. "
Gao Yao feljegyzése: "az embereknek a testük felén olyan szőr nő, mint a nyílhegy." 
(A fordításban nyújtott segítségért köszönet B. Mátyásnak és Z. Tian-nek)

Az utolsó mondat fejtörésre ad okot. Mert milyen is lehet egy nyílhegy-jellegű szőrzet? 
Hegyes? Éles? Kemény?
Az ötleteket szívesen várom hozzászólás formájában. :)


Az alábbi rajzon pedig láthatjátok, hogyan ábrázolták ezeket a feltűnően a szőrös  embereket a korabeli írások. (Ahonnan a képet leszedtem, még több csodás lény látványában gyönyörködhettek, indzsoj!)

A "Maomin ország" egyik lakosa

















.